Alig több, mint egy hete hivatalosan is lezárult a 2010-es IÖCS-év. A közgyűlésen megjelent instruktorok elfogadták az idei év költségvetését, hallhattak évértékelő leköszönő elnöki beszédet, bizalmat szavaztak a felügyelő bizottsági jelölteknek, és ami talán a legjelentősebb: megválasztották a 2011-es év vezetőségét.

A hosszú, két és fél órás gyűlés leginkább a szélsőséges hangulatok gyűlése is lehetett volna, volt öröm, izgalom mellett nem kevés ellenérzés, feszültség, ugyanakkor meghatottság és ünnepélyesség is. Pár gondolatot és egyben gondolatindító meglátást szeretnék most leírni Neked.

Az eleinte ritkásan szállingózó instruktorok a végül negyed hétkor kezdődő gyűlés elejére már szinte megtöltötték az EOK Békésy termét. (Ahol a kezdésig a technika csodáiban gyönyörködhettünk, hála a dupla digitális kivetítőnek és nyunyu ujjainak :)) Az általánosnál nagyobb feszültség érezhetőbb volt, ahogy szinte mindegyik választáson – bár az előre ismert jelöltek között csak két poszton látszott “ütközés”: a képzésért Kiss-Dala Noémi és Hegedűs Orsolya, valamint Jankovics Péter és Baratkai Violetta párosa indult. Ugyanígy ketten álltak föl az alelnöki posztért: Dúl Zoltán és Szarvas Gábor.

Az idei év vezetőségi szempontból egyrészről a nyitás hangsúlyozásának éve volt. Számomra ezért is meglepő a kevés induló: bár az ősz folyamán nem egyszer jeleztük, hogy bárki keressen meg minket, akinek vezetőségi tervei vannak, mégis szinte csak az utolsó hétre alakult ki a végleges indulói létszám. Hogy ennek mi az oka – a lelkesedés hiánya, vagy a korábbi évekből hozott “úgysincs esélyem” érzés, esetleg valami egészen más – nem tudom.

A választási sorozat szokás szerint a felügyelő bizottság megválasztásával kezdődött, mely végül egy az egyben a 2010-es bizottság újraválasztását eredményezte. Ezt jó dolognak tartom: olyan emberek kerültek (ismét) az adott pozíciókba, akik merőben eltérő gondolkodásmód alapján szemlélik az IÖCS működését, így az általuk hozott döntések (már amikor egyáltalán szükség van rá) önmagukban egy széleskörű konszenzus meglétét hordozzák. Fontos, hogy “amikor egyáltalán szükség” hozza ezt – ahogyan a korábban megtartott jelöltbemutatkozó találkozón is elhangzott, a felügyelő bizottság feladata alapvetően valóban csak a “felügyelésben” merül ki – jó esetben egyszer sem kell beleavatkoznia a vezetőség munkájába. Reméljük, így lesz ez 2011-ben is. :)

A legtöbb feszültséget szülő lépés, az aláhúzás hozta idén is a legtöbb indulatot. Maga az aláhúzás rendszere rengeteg kérdést vet föl, a válaszok pedig újabb kérdéseket szülnek: mi alapján mond bárki is bármit a jelöltekről? Miért szavaznak olyanok is, akik szinte alig láttak még bele az IÖCS életébe (azaz az idén képződött instruktorok)? Ha gond az, hogy egy gyűlés alatt döntünk egy évnyi munkáról, akkor miért nincsen kampányidőszak? Ha a vezetőség ilyen formán “véleményt mondhat” az indulókról, miért ne tehetné meg ezt bármelyik jelenlévő instruktor? Ha ennyire fontos, hogy egységes csapatot képezzen a vezetőség, miért nem listás szavazás alapján működik a választás?

A válaszokat én sem tudom, és nem is tartom egyéni feladatomnak, hogy megadjam őket. Ezekről a témákról beszélni kell, beszélni érdemes, mert nagyon sok érv nem hangzik el a vita során egyik álláspont részéről sem (ha pedig igen, az általában a gyűlésen, ahol leginkább torzítva, sok fölös indulattal telítve egészen más üzenetet ad).

Végül egészen sajátos, és a korábbi évekhez képest újszerű megoldással zajlott a választás: az indulókról alkotott vezetőségi vélemény végül szóban hangzott csak el, és nem történt aláhúzás. A következő eredmény született:

  • képzésfelelősök: Baratkai Violetta és Jankovics Péter
  • táborszerezők: Téglás Barbara és Györgyi Zoltán
  • bálszervezők: Nagy Dóra és Gaál Szabolcs
  • alelnök: Szarvas Gábor
  • elnök: Fügedi Gergely

A vezetőségbe nem csak az előző vezetőség jelöltje jutott be. Ez szintén rengeteg gondolatot ébreszt: egy részről úgy érzem, hogy sok vezetőségi érv nem úgy érte el hatását, ahogy vártam: nem azt az üzenetet hordozta, amilyennek eredetileg szántam. Másrészt ez tökéletes példája annak, hogy valóban a tagság dönt, és igenis bejuthat olyan, aki épp nem vezetőségi jelölt. És ez így van jól. Végül szeretném elmondani, hogy ez az eredmény nem befolyásolja a jövő évi munkát – ugyanannyi lelkesedéssel állunk neki mind a nyolcan a munkának, mint amennyire vártuk, hogy megválasszanak. Ahogy a gyűlésen is kiemeltem: sokkal többet számít az, hogy valaki magától akar indulni, mint bármilyen fölkérés – a mostani csapatnak pedig minden egyes tagja így került be, és ég a vágytól, hogy tegyen az IÖCS-ért!

Rengeteg terv és ötlet merül föl folyamatosan, ahogy lassan beindul a szervezés (hiszen szinte “már nyakunkon” a jövő évi Karnevál, és bizony elkezdődik a Kulturális Napok szervezése is, nem beszélve a 2011-es Instruktorképzésről :)), és ami legalább ennyire fontos: a lehetőség, hogy mindezekről beszéljünk.

Ezt a bejegyzést gondolatébresztőnek szántam, pont azért, hogy egy nem túl távoli alkalmon akár beszéljünk is róla – mert kíváncsiak vagyunk, kíváncsi vagyok, hogy mit éltek meg a résztvevők, mit éltél meg Te, ha ott voltál, vagy mit éltél meg Te akkor, amikor csak hallottál erről az egészről. Mit gondolsz a rendszerről, esetleg van-e ötleted, jobb megoldásod a mostani helyett?

Így zajlott a 2010-es IÖCS-év zárása, a vezetőségválasztás.

Gőzerővel közeleg 2011 – mi pedig legalább ennyire várjuk már, és pörgünk rajta még jobban. És ebből a pörgésből Téged sem szeretnénk kihagyni!

Fügedi Gergely
elnök