Az IÖCS egy valóban kiemelkedő, ritka értékeket adó környezet – sokféle ember hosszas beszélgetése során máig sem derült ki, hogy úgy igazából mi is tart össze mindannyiunkat éveken át ilyen formában. De összetart, és sokan igen sokat kapunk tőle az élet legkülönbözőbb területein. Többen végig a “szárnyai alatt” tevékenykedünk – néha azonban megéri “kitekinteni a burokból”, és kicsit körülnézni, hiszen (nyilvánvalóan) nem mi vagyunk az egyetlen ilyen szervezet, akik az egyetemi közéletben működnek-dolgoznak. Létezik egy ÖCSI, léteznek még animátorok, seniorok, mentorok a legkülönbözőbb egyetemeken – ezek közül azonban egy, a miénkhez igen hasonló csoport tagjai az évek során valóban közel kerültek hozzánk, és most már rengeteg ismerősi-baráti szállal kötődünk: ők a VIK-esek, közülük is a Szent Schönherz Senior Lovagrend (SSSL) tagjai.

Ennek egy nagyon nagy értékű eredménye, hogy (bár megeshet, hogy még sosem hallottál róla) a Lovagrend idén is meghívta az IÖCS-öt hagyományos senior-továbbképző Első-Másodéves Táborába, azaz EMT-be. Erről mesélek Neked most egy kicsit. :)

Az egész kapcsolatra tényleg azt lehet mondani: “egyedülálló”, hiszen már önmagában ritka, hogy ennyire régi és ilyen szinten működő diákszervezetek alakulnak ki (az első IÖCS-ről szóló hivatalos papírok még 1989-ből származnak, a VIK-en pedig a Lovagrend 1991-ben alakult) – hát még hogy e két szervezet ennyire komoly együttműködésbe kezdjen – szóval, egyedülálló. A “megszokott” és egyben legmeghatározóbb példa erre az Ökörsütés, ahol két villanykaros és két “SOTÉ”-s főrendezővel valóban egyenlő felekként rendezünk egy közös eseményt. A kapcsolat ennél azonban jóval szorosabb: az évek óta zajló “átképződésnek” köszönhetően ma már SSSL-es betűinstruktoraink és képzőink, sőt, programfőnökeink vannak, és ez ugyanígy elmondható a VIK-ről is (a villanykaros gólyatáborban is megjelennek instruktorok, csakúgy mint a jól ismert Schönherz Kupán, idén pedig a seniorképzés egyik főszervezője Terjék Tímea, 2006-ban képződött instruktortársunk).

Ez jó dolog. A két szervezet az évek során komoly “tudásanyagcserét” folytatott, és nem egy probléma megoldásában segítettük kölcsönösen egymást, legyen szó rendezvényszervezésről, képzési technikákról, különböző szemléletmódok megvitatásáról és kivitelezéséről. Emellett pedig komoly ismeretségek és életre szóló barátságok is alakultak egy-egy közös élmény kapcsán. :)

Pár éve érkezett hozzánk az első megkeresés, amelyben meghívták az IÖCS-öt a Lovagrendben szervezett, fiatal senioroknak szóló hétvégére – ezzel pedig egy újabb kapocs alakult ki a két szervezet között. Nem kis lépés volt ez a VIK-esek részéről, hiszen olyan eseményre invitáltak minket, amelyen betekintést engednek az egyébként abszolút bensőséges, zárt programjukba – méghozzá “élesben”. A hétvége ugyanis egyfajta képzése az első- (tehát frissen képződött) és másodéves senioroknak, tele szervezéstechnikai tudásátadással, önismereti és kommunikációs gyakorlati elemekkel, bizalomjátékokkal; a szervezők pedig tapasztalt, idősebb VIK-es rendezők.

Az esetlegesen felmerülő “miért”-re természetesen van válasz. Mindenek felett ez egy komoly gesztus a meghívott szervezetek felé, miszerint a Lovagrendnek fontos (ahogy nekünk, IÖCS-nek is), hogy bármilyen helyzetben jó viszonyt ápoljon a budapesti nagyobb hallgatói szervezetekkel – másfelől pedig a hétvégének van egy “befogadó” része is, amikor a meghívottak mesélnek arról, hogy náluk hogyan működnek a dolgok, mi alapján szerveződik egy rendezvény, hogy születik egy-egy nagyobb döntés. Ez egyébként tényleg egészen megdöbbentő lehet, hogy mennyire különböző mentalitással és módszerrel dolgozva születnek hasonló rendezvények (mint egy gólyabál, gólyatábor). Az itt kialakult ismeretségek aztán alapját képezhetik a szervezetek közötti kapcsolattartásnak, ezáltal pedig a könnyebb és eredményesebb közös munkának is a jövőben.

Végül még egy szempontból rendkívül fontos a külsős részvétel (és így egyben igen nagy felelősséget ró az adott vendég vállára), ez pedig az a tény, hogy az a generáció, aki ebben a táborban “képződik”, a meghívott külsős alapján fogja (legalábbis első körben biztos) megítélni azt a szervezetet, ahonnan az illető jött (hiszen itt találkoznak először “SOTÉ-s instruktorral”).

Ha a nyitottságot lehet még fokozni, akkor a VIK-esek ezt idén ismét megtették: a mostani megkeresésben az eddigi két vendég (egy első- és egy másodéves) helyett hármat hívtak, méghozzá a harmadikat rendezőnek. (Belegondolva ez olyan, mintha egy teljesen külsős, másik egyetemről jött hallgatóval építenénk hirtelen gebint vagy képzést. Merész, de rendkívül sok lehetőséget rejt magában! :) Természetesen örömmel fogadtuk a meghívást, így idén rendezőként Kocsis Koppány vesz részt, az elsőévesekhez Hegedűs Orsolya (az ÁOK-ról), a másodévesekhez pedig Ihász Réka (az Eü. szervező szakról) csatlakozik a hétvégén. Reméljük, sok élménnyel és hasznos tudással jönnek majd el a rendezvényről!

Ez úton is köszönjük még egyszer a meghívást a Lovagrendnek. :)