Az Instruktor Öntevékeny Csoport Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

1. §
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

(1) Az Egyesület neve: Instruktor Öntevékeny Csoport Egyesület

(2) Az Egyesület hivatalos rövidítése: IÖCS Egyesület

(3) Az Egyesület székhelye: Budapest,1089. Nagyvárad tér 4. F/18

(4) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

(5) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

2. §
Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége

(1) Az Egyesület céljai:

a) A Semmelweis Egyetemre felvételt nyert hallgatók bevezetése az egyetemi életbe, segítése a kezdeti tájékozódásban, informálása az egyetemen nyújtott sport-, kulturális-, ösztöndíj-, kollégiumi és egyéb lehetőségekről, a tankörökön belül és azok közötti közösségek megteremtése, illetve összetartása.

b) A Semmelweis Egyetem egykori és jelenlegi hallgatói körében fejlett közösségi élet kereteinek megteremtése és fenntartása, meglévő hallgatói hagyományok ápolása illetve újak teremtése, ezáltal a hallgatói élet színesebbé tétele.

c) Az a) és b) pontokban meghatározott tevékenységet közvetlenül megvalósító instruktori közösség összetartása, a feladatokra való felkészítése, számukra szakmai ismeretek oktatása, valamint a csoport évenkénti bővítése, amellyel elősegíti egy művelt, szervezésben, közösségi munkában, ifjúságnevelésben járatos, új értelmiségi generáció létrejöttét.

(2) Az Egyesület tevékenysége:

a) A Semmelweis Egyetem gólyatáborának és gólyabáljának anyagi, technikai feltételeinek biztosítása, támogatása, a rendezvények megszervezése, tartása és lebonyolítása.

b) Az elsőéves hallgatók tájékoztatása az egyetemi élettel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben (tanulmányi információk, munkavállalási lehetőségek, kollégiumok, hallgatói szervezetek, stb.).

c) Az a) pontban meghatározott céloknak megfelelő kiadványok, szakanyagok, szakkönyvek, almanach, hang- és videoanyagok, CD-ROM-ok szerkesztése, összeállítása, internetes adatbázis, honlap, e-mail címtár létrehozása, fenntartása, fejlesztése.

d) Az Egyetem valamennyi karának jelenlegi és egykori hallgatói számára kulturális és szabadidős rendezvények (gólyahajó, jégfarsang, sportnap, hallgatói nap, klubdélután, találkozók, egyebek) szervezése, tartása, lebonyolítása.

e) Az a) pontban meghatározott célok közvetlen megvalósításában részt vállalni kívánó érdeklődők részére a tevékenységhez szükséges szervezési, pszichológiai, technikai ismeretek, készségek elsajátítására, valamint a tapasztalatok átadására szolgáló képzés, oktatás szervezése, tartása, lebonyolítása, a célok megvalósításában tevékenykedő hallgatók csoportjának közös kulturális, szabadidős és sportprogramok, kirándulások, összejövetelek szervezése tartása, lebonyolítása.

f) Hagyományápolás. Az Egyetem kulturális örökségének, hagyományainak ápolása, megőrzése, fejlesztése. A rendelkezésre álló hagyományőrző anyagok összegyűjtése, rendszerezése.

g) Hazai és külföldi, nemzetközi előadásokon, tanfolyamokon, konferenciákon történő részvétel, illetve az ehhez kapcsolódó költségek (utazás, szállás, étkezés, szakanyag) biztosítása. Más, hasonló célú szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, e szervezetek támogatása tapasztalatok átadásával, anyagi és egyéb eszközökkel.

h) Az Egyesület céljaiban megjelölt területeken pályázatok kiírása, ösztöndíjak nyújtása, kutatások támogatása az ezáltal felmerülő költségek (utazás, szállás, étkezés) biztosítása.

(3) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
2. kulturális tevékenység

1. ifjúságvédelem, ifjúsági érdekképviselet

14. sporttevékenység

(4) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban.

(5) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a Medikus című egyetemi lapban való közzététel útján biztosítja.

(6) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(7) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

(8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(9) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

(10) A testületi szervek döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.

3. §
Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét a Vezetőség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A tagnak tagságát évente meg kell újítania a tárgyévet megelőző év december 31-éig, ennek elmulasztása a tagság megszűnésével jár a tárgyév január 1-jéjével.

(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a Vezetőség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében a Vezetőség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Vezetőség által történő elfogadásával jön létre.

(3) Az Egyesület Vezetősége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(4) A Vezetőség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.

(5) A jelen Alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a “tag” kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a “tiszteletbeli tag” kifejezést.

(6) Az egyesületi tagság megszűnik:

- a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

- a kilépés írásbeli bejelentésével,

- kizárással,

- ha az Egyesület megszűnik,

-a tagság megújításának elmulasztásával.

(7) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni a Vezetőséghez. A kilépés a Vezetőség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

(8) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(10) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

4. §
Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület tagja jogosult:

- részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,

- a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni

- a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit, ill. képviselőik választhatók

(2) Az Egyesület tagja köteles:

- az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani

- az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,

- a Vezetőség által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,

(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit.

(4) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

5. §
Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, a Vezetőség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: a Vezetőségi tagok és az Elnök (8. §) valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

(2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

(3) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

6. §
A Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök a Vezetőség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) A vezetőség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.
d) Az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása
f) A Vezetőség tagjai és az Elnök megválasztása
g) A Vezetőség tagjai és az Elnök visszahívása,
h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.

I) A tagdíj mértékének meghatározása

(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább két naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános.

(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 százaléka, plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három-negyedének) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

(8) A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig a kellő támogató többség ki nem alakul.

(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

7. §
A Vezetőség

(1) Az Egyesület vezető szerve az 5 tagú Vezetőség, amelynek tagjait, a 4 Vezetőségi tagot és az Elnököt, a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választja, 1 évre. A tisztviselők újraválaszthatók.

(2) A Vezetőség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. A Vezetőség ülése határozatképes, ha azon a Vezetőségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.

(3) A Vezetőség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

(4) A Vezetőségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi Vezetőségi tag előzetes értesítésével, akár telefonon történő rövid úton is. A Vezetőség ügyrendjét maga állapítja meg.

(5) A Vezetőség hatáskörébe tartozik:

a) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.

b) az ügyrend elfogadása,

c) az etikai szabályok elfogadása,

d) tagfelvétel jóváhagyása,

e) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,

f) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves Elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,

g) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése

h) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik a Vezetőségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új Vezetőségi tagot választ. Az időközben választott új Vezetőségi tag megbízatása a már hivatalban lévő Vezetőségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

(7) Az Elnök köteles a Vezetőség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Vezetőség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható.

8. §
Az Elnök

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 1 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az elnök legfeljebb 2 alkalommal választható újra.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,

– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,

– a közgyűlés és a Vezetőség határozatainak végrehajtása,

– a Vezetőségi ülések előkészítése és levezetése,

– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,

– az Egyesület közgyűlésének és a Vezetőség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,

– éves beszámoló készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése

– a Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése

9. §
A Felügyelő Bizottság

1.) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.

2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3.) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg, 1 évre.

4.) A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

5.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni, egyebekben működésére a vezetőség működési szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg.
A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 8.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 8.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

6.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

7.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

8.) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

10.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

- a vezető szerv elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

10. §
Az Egyesület működése és gazdálkodása

(1) Az Egyesület a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre és a jogerős végzéssel történt bírósági nyilvántartásba vétellel kezdheti el működését.

(2) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről a Vezetőség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.

(7) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(8) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(9) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(10) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(11) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók

(12) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

(13) Az Egyesület működése felett a Fővárosi Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

11. §
Az Egyesület képviselete

(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további Vezetőségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

12. §
Az Egyesület megszűnése

(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.

(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

13. §
Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, illetőleg az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata megfelelően irányadó.

(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok Budapesten, 2002. március 13. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.

(3) Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Kelt: Budapest, 2002. november 20.

Kállai András

Elnök