Kevés olyan rendezvény van egyetemi éveink alatt, amikor csoporttársainkkal, évfolyamtársainkkal, régi instruktorainkkal és persze villanykaros barátainkkal együtt tölthetünk egy egész napot a szabad ég alatt. Tavaly fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy bár nem májusban sütjük az ökröket, de mégis az egész olyan majális hangulatú…
… tavaly ez idő tájt, 4-5 nappal az ökörsütés előtt, az ökrök bizony már „készülődtek a nagy napra”, vagyis benne voltak a pácban, hogy aztán elsőkként érkezhessenek a Római Partra…… aztán a jó időre való tekintettel :) a délelőtt folyamán a szervezők népes csapata is elkezdett kifelé szállingózni, egy-egy SOTE-s csoport, egy-egy VIK-es csoport, aztán előkerültek a rendezői pólók és egy nagy csapatként megkezdődött a közös munka. Pár óra alatt felállt minden a helyére, kinyíltak a sörcsapok, sültek a lángosok, készült a forralt bor, megszólalt a zene, megkezdődött a pókerparti, „eljáródott az esőtánc a Dunában”, „fújódtak a héliumos lufik” szóval alakult a rendezői hangulat……aztán elkezdtek érkezni a vendégek, egy-egy VIK-es csapat, egy-egy SOTE-s csapat, aztán egyre többeken lehetett látni a 3. nagy, közös ökörsütés vendégpólóját. Nem telt el sok idő és együtt táncoltuk hol az egyik egyetem, hol a másik egyetem gólyatáncát. Egyre többen gyűltek a vizipipáknál, egyre többen álltak össze ökörfogattá az ajándék itókák jegyében, megkezdődtek a vetélkedők, volt móka-kacagás. Szóval alakult a vendégek hangulata is – amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 13 hordó sört fogyasztottunk el :)…… aztán az égiek mégis meggondolták magukat és este 11-kor elkezdett esni az eső. Öröm volt látni, ahogy SOTE-s, VIK-es, rendező és vendég segít a pakolásnál (a mai napig hálás vagyok mindenkinek, aki akkor ott maradt velünk esőben is összepakolni)…
Talán a legjobban az a pár gondolat foglalja össze ennek a napnak a lényegét, amit tavaly, amikor meghallottam a színpadról és megláttam, hogy a két egyetem hallgatósága együtt skandál és lépeget rá, akkor igen, be kell valljam tényleg elérzékenyültem…:
„SOTE-s is van, VIK-es is van, ettünk-ittunk, ittunk-ettünk, nyárson vannak ott lenn, hö… kijöttünk két ökröt megsütni…”
SzNóri
