Október első hétvégéjén tartottuk az idei őszi padlizsánt – azaz új nevén az első Őszi Tematikus Hétvégét. A névváltoztatás célja volt levetni a padlizsán névhez ragadt előítéleteket, újragondolni a hétvége célját, és ennek fényében a programot is.
Megkérdeztük a hétvége résztvevőit, hogy mik azok a témák, amik őket elsősorban érdeklik, amikről szívesen hallanának, beszélgetnének, és ennek mentén állítottuk össze a három nap menetrendjét. Nagyon sok jó ötlet érkezett, ezek közül három fő témát emeltünk ki, amik köré a programokat építettük. Ezek a csapatmunka, a kommunikáció, és az önismeret/szerepek egy csapatban voltak. Mind fontos, hasznos témák, így a szervezők lelkesen láttak neki a munkának.
A hétvége résztvevői a gólyatáborban debütáló friss instruktorok voltak, akik a 2019-es Vándorcirkusz képzésben avatódtak instruktorrá, és a Képregények Táborában dolgoztak betűben vagy gebinben. Minden csapat egy főt delegálhatott. Voltak csapatok, akik sajnos nem tudtak résztvevőt küldeni, de a megüresedett helyekre lehetett jelentkezni, így közel 45 fő indult neki Tápiószentmártonnak.
A hétvége témája (hiszen Tematikus) a Vidéki Pokémonok volt. A kis Pokémonok már a vonat út előtt megkapták első közös feladatukat, és leérkezés után egy zseniális indulót énekeltek, ami a szervező csapatban osztatlan sikert aratott.
A szabályok ismertetése után a péntek este a kötetlen beszélgetésé volt: a frissek anonim módon feltehették kérdéseiket, elmondhatták ötleteiket, meglátásaikat az egyesület jelenlegi működéséről, és jövőjéről. Szó volt többek között a Hallgatói Önkormányzattal való együttműködésről, a “perifériára sodródás” jelenségéről – avagy hogyan ne ess ki az egyesület vérkeringéséből, és sok visszajelzést kaptunk a tábori kajagebinek működéséről (nyitvatartások, alapanyag beszerzések).
Persze a fun sem maradt ki az estéből, a “Találd ki a szót” játék hibátlan csapatépítőnek bizonyult!
A szombati napon reggeli után egy kiscsoportos kommunikációs tréningen/játékon keresztül próbálhatták ki a Pokémonok a különböző kommunikációs hibákat és azok kezelését. A szituációs játék során az egyik résztvevő előre megadott hibás kommunikációt folytatott, ezt kellett a másiknak felismerni és reagálni. Minden szituáció végén megbeszéltük a kis körben, hogy mi lehetett ez a hiba, hogyan kezeljük asszertívan a helyzetet, és persze hogyan vegyük észre magunkon, ha hasonlót követünk el.
Ebéd után, két csoportra osztva, egy nagyjátékkal folytatódott a nap. Itt előkerült mind a kommunikáció, mind a csapatmunka kérdésköre, melyet a megbeszéléseken alaposan körbejártunk.
Délutánra pedig egy csapatösszerakós, elosztó szimulációs játék került, amit három kiscsoportra bontva játszottunk. Összeszedtünk a csapatdinamika szempontjából előnyös és hátrányos tulajdonságokat. Ezekből kellett 7 pokémont megalkotni, akik 3 jó és 2 rossz tulajdonságot kaptak az előzőleg összeszedett halmazokból. Ezután mindenki önállóan összeállította a saját csapatát úgy, hogy a 7 pokémonból 4-et választhatott maga mellé.
Érdekes különbségek és hasonlóságok alakultak ki – kiderült, ki látta magát inkább vezetői pozícióban, ki pedig csapattagként, ki mi alapján hozta meg a döntéseit, hogyan priorizált a pokémonok között, mit tartott fontosnak egy csapat összeállításakor.
A fárasztó nap végén pedig ismét elengedtük magunkat egy elképesztő funky este erejéig.
Vasárnap reggel két kis körben beszélgettünk a visszajelzésről, annak megfelelő adásáról és befogadásáról, valamint az IÖCS és az azon kívüli élet (tanulás, család, párkapcsolat) esetleges súrlódásairól, lehetséges megoldásokról.
Sűrű és intenzív három napot töltöttünk együtt. Reméljük mindenki nagyon jól érezte magát!
