Bár már itt van az újév és mindenki átvészelte a szilveszter kisebb-nagyobb megpróbáltatásait (…jó esetben :)), van még tavalyról egy-két esemény, amelyről érdemes említést tenni. Ezek egyike pedig nem más, mint a Mikulás érkezése – egész pontosan a Semmelweis Egyetem óvodájába. A fehér szakállú idén álruhás instruktorok társaságában jött el…

Egyikük visszaemlékezését olvashatjátok.

“Pár nappal ezelőtt Oláh Dani fölhívott, hogy hova jártam óvodába. Rögtön sejtettem, hogy az érdekli, hogy jártam egy évet az akkor még SOTE, ma Semmelweis oviba, de fogalmam sem volt róla, hogy miért. A megérzésem jó volt, azt a választ kaptam, hogy akkor kapcsolja nekem Marika nénit…

Kiderült, hogy az ottani óvodavezető, Daróczi Marika meglátta valahol a nevemet, és 13 év távlatából nem csak hogy emlékezett rám, de még egy fényképet is azonnal előhúzott rólam.

Ezek után nem is volt kérdés, hogy idén én is Danival tartok a pénteki mikulás körúton. Hárman mentünk végül is az Instuktor Öntevékeny Csoportot képviselve ajándékot osztani a gyerekeknek. Dani volt a Mikulás, Péterfy Nóri (Kicsi) volt a hótündérünk, jómagam pedig manónak öltöztem. Az én jelmezem kicsit szedett-vedettre sikerült, mert az eredeti tervben krampusz szerepelt, de mivel az oviban az összes gyerek jól viselkedett, nem volt szükség az ijesztgetésükre…

télapó01

Az óvónők és dadák nagy lelkesedéssel segítettek nekünk az előkészületekben. Még egy kovácsoltvas végű, külön erre az alkalomra készült botot is szereztek a Mikulásunknak. Mellé pedig olyan ruhát és szakállat készítettek, hogy még a legravaszabb ovisok is elhitték, hogy ő „a Mikulás”. Az ajándékosztást a földszinten kezdtük, a nagycsoportosoknál. Persze egy két éles szemű ovisnak csak sikerült minket idő előtt meglesni, akárhogy is igyekeztünk. Velük volt a legnehezebb dolgunk, és nem csak azért, mert akkor még nem volt gyakorlatunk, hanem mert egyik-másik ovisnak túl sok energiája volt. Alig jutottunk szóhoz tőlük. Ők az ovisok igazi „új generációja”. Elmondták, hogy megnézték az interneten, hogy hol lakunk. Hát igen, lassan az építőkocka is digitális lesz, Mikulás meg GPS-szel tervezi meg a legoptimálisabb útvonalat.

Rövid pihenő után az első emeleten, a kiscsoportosoknál folytattuk utunkat. Ők már csak korukból kifolyólag is sokkal félénkebbek, könnyebben kezelhetőek voltak. Végül a második emeleten a középsősökkel zártuk a sort, ahol nagyon rendesen vártak minket a gyerekek. Szépen földíszítették az asztalokat, fegyelmezettek voltak, és nagyon aranyosan énekeltek. Mi is kaptunk valami kis ajándékot minden csoporttól, voltak akik rajzoltak, voltak akik hajtogattak nekünk. Szerintem nagyon jól sikerült a Télapó hadművelet, úgyhogy, ha jövőre is jól viselkednek a gyerkőcök, újra meglátogatjuk őket!

telapo_02

Utunk azonban nem ért véget itt. Egy rövid pihenő, és egy hamisítatlan (bár bővített kiadású) óvodai ebéd után folytattuk az ajándékosztást. Marika néni férje autóval az Üllői úti dugóban átaraszolt velünk a központba, ahol meglátogattuk Dr. Ivády Vilmos gazdasági-műszaki főigazgató urat, Dr. Fejérdi Pál oktatási rektorhelyettest és mindazokat akik az óvoda működését lehetővé teszik és támogatják azt. Az óvoda és a gyerekek nevében a Mikulás köszönte meg nekik azt a sok-sok segítséget amit az év során kaptak az itt dolgozóktól. Nagy meglepetést keltett a Mikulás a hivatali irodákban, az ott dolgozók elmondták, hogy amióta ők itt dolgoznak, hozzájuk még sosem jött el a Mikulás személyesen. Reméljük ezzel a kis akciónkkal feldobtuk a munkatársak napját és jövőre is szívesen látják majd a Mikulást.

ZsM

telapo_03telapo_04telapo_05telapo_06telapo_07telapo_08telapo_09telapo_10telapo_11telapo_12